|
Farnsworth–Hirsch féle fusor
A fúzió nagyon sokáig csak álom volt a mérnökök, és kutatók számára, azonban 1959-ben Philo T. Farnsworth az ITT alagsorában megépítette a saját maga által tervezett fusort, ami képes volt atommagok egybeolvasztására. De az ő nevéhez fűződik az első elektronikus televízió elméleti, és gyakorlati megvalósítása is. A sokféle célra készített vákumcsövekből eredő tapasztalatai alapján tudta a magfúziós szerkezetét az ITT támogatásával megalkotni. Ő leküzdötte az egyik legnagyobb fúzióhoz vezető akadályt, mégpedig azt, hogy a több millió fokos 'üzemanyag' a reaktor falával kapcsolatba kerüljön. Ezt nem mágneses térrel érte el, hanem a töltött ionok elektromágneses tulajdonságaival. A töltött ionok egy gömbszerű falat alkotnak, amik meggátolják a fúziónáló anyagok bármely szilárd anyaghoz való érinkezését (anód, katód, reaktorfal). Ezt elnevezte virtuális elektródának, amibe be lehet fecskendezni 'üzemanyagot', de nem juthat ki az extraforró plazma. Az első fusor még a több irányból álló ion-ágyúkkal tartotta egyben a belső plazmát.A sikeren felbuzdulva elkezdtek építeni nagyobb fúziós generátorokat, ám sok problémába ütköztek, így nem terjedt el a nagyüzemi felhasználása.
Hirsch–Meeks fusor
Robert Hirsch laborba érkezése után a ma is használt 2 gömbölyű elektródás módszert használták. A külső elektródákon keletkező koronakisülés elég iont biztosított a belső virtuális fal létrehozásához. Az első példányokat 1960-as évek végén kezdték készíteni. Az első teszteknél már 1milliárd neutron/s-t is elértek, és legalább 1 billió neutron/s -re számítottak. Az ITT hirtelen viszont megvonta a támogatást, és Farnsworthék átkerültek az AEC-hez. Ezidőtájt vették észre, hogy a szovjetek már jóval előrébb haladtak, és elkészítették a ma is használt tokamak-ot. Ezután az AEC minden figyelme a nagyméretű tokamak fejlesztéseire irányultak. Farnshworth viszont elment egy egyetemre, és a régi laborját az ITT-től megpróbálta egy új vállalkozásba átmenteni. Azonban 1970-ben egy tüdőgyulladás következtében meghalt, és vele együtt a fusor továbbfejlesztése is megállt. Ma a fusort inkább csak neutronforrásként használják kísérletezés céljából.
A fúziónál használt anyagoknak könnyűeknek kell lennie, elsősorban a nehézhidrogén ( deutérium 2H ), és trícium ( 3H ). Legalább 4keV energiát (hőmérsékeltet) kell közölni velük, ami megfelel 45 millió Kelvinnek. A kettőből hélium és egy szabad neutron keletkezik. Felírva a reakció:
2H+3H +4keV= He + n
A többi példa magfúzióra :
|
