|
Sárga: vörös (635-650nm) + zöld (532nm). Magenta: vörös (635-650nm) + kék (473nm ; 407nm) Cián: zöld (532nm) + kék (473nm ; 407nm) Fehér: zöld (532nm) + kék (473nm ; 407nm) + vörös (635-650nm)
Színspektrum : omegalabs.eu/assets/images/SPEKTRUMf.jpg
A színeknek 3 tulajdonsága van: 1. Az adott szín hullámhossza (vagy frekvenciája) 2. A színtelítettség (megmutatja mekkora az adott színben a spektrálszín és a fehér aránya) 3. A fénysűrűség (világosság, szubjektív színérzet, pl. a barna és sárga szín spektrális összetétele ugyan az, de világosságuk nem, a sárga világosságértéke nagyobb)
Fehérnek mi a nap fényét tekintjük valódi fehérnek, amit feketetest sugárzásra cserélve 5250 Kelvin színhőmérsékletet jelent.
Ahogy a színes televíziónál is, itt is arról van szó, hogy a szemet ‘becsapjuk’. Egy átlagos emberi szem felbontóképessége színes képelemekre 10’ (kb. 1,5MHz, fekete fehér esetén ez 6MHz). Így, ha 2 szín távolsága kisebb, mint 10’, akkor a két szín eredőjét látjuk. Ha tehát elegendően közel kerülnek egymáshoz (vagy fedik egymást) a lézernyalábok, a két szín eredőjét fogjuk látni (azaz additív összegét). Televíziótechnikában a három alapszín: R(610nm) G(535nm) B(470nm). Ezen színek összege a déli 12 órai napsütés színhőmérsékletének felel meg. Az arányok pedig: 0,3R-0,59G-0,11B.
Más hullámhosszakhoz más arány szükséges a tiszta fehér szín előállításához. Lézereknél is vannak ilyen arányok, azonban tapasztalati úton egyszerűbb ezeket összerakni.
A színkeveréshez elősorban szükség van egy olyan tükörre, ami legalább féligáteresztő. Ezzel ugyanis két nyaláb egyazon térfogatba kerül, minden irányból fedik egymást. A következő egyszerű kép szemlélteti a megoldást:
|