Nagyfrekvenciás fojtás

Ωmega Labs

A nagyfrekvenciás szűrés:


	A szűrés legfontosabb 2 feladata: 1. akadályozza meg a nagyfrekvenciás komponensek keletkezését a hálózati feszültségben 2. akadályozza meg a nagyfeszültségű oldalon a normál reakcióidejű diódák (vagyis a hálózati frekvenciához készült diódák) elhalálozását. A szűrés lehet R-C ; R-L ; L-C . Mivel itt túl nagy teljesítményű ellenállást kéne használni, ezért a tekercs-kondenzátor szűrés a legegyszerűbben használható. A nagyfrekvencián a kondenzátor rövidzárnak tekinthető, ezért párhuzamosan kell kapcsolni a két nagyfeszültségű ággal, hogy kiszűrje a nagyfrekvenciás komponenseket. A tekercs nagy frekvencián egyre nagyobb ellenállással rendelkezik, így ezeket sorban (mindkét ágra egyet-egyet) kell bekötni. Így gyakorlatilag kétszeresen is védekeztünk a káros frekvenciatartománytól. Méretezés szempontjai egész egyszerűek, az induktivitásnak, és a szűrőkondenzátornak minél nagyobb értékűnek kell lennie. Ez így végülis egy aluláteresztő szűrő, ami átengedi a DC szintet. Ha egy pontos frekvencián (mondjuk a szekunder oldal frekvenciáján, vagy annak felharmónikusán) szeretnénk szűrni, akkor természetesen a thompson képlettel kell egy rezgőkört számolni, és olyan értékekkel helyettesíteni a kapacitást/induktivitást. Tulajdonképpen a graetz utáni pufferkondenzátor egyben szűrési feladatot is ellát, DE ha nem bírja a nagyfrekvenciát (olajos kondi) akkor az hamar felmelegszik, felrobban/tönkremegy. Ezért kell a szűrőkondenzátort fóliából vagy egyéb nagyfrekvenciát tűrő anyagból készíteni, illetve venni. Általában max 10nF elég szűrésnek, 1kW alatt pedig 1nF is elegendő. Induktivitásnak pedig valóban használjunk akkorát, amekkorát csak lehet. Így nézne ki a rajz:


	Itt a teljes rajznál látszik minden bekötés. Tulajdonképen a primer kondenzátorhoz is be kéne tenni egy plusz védő szikraközt (nem kell feltétlen földelős, ha van primer védőgyűrű). A földdel kapcsolatban még annyit, hogy z egész rendszert jó messze kell tenni a földtől (kivéve ahol jelölve van), mert hatalmas zárlatokat okozhatnak ezek a figyelmetlenségek. A szekunder oldal néhol a vasmagon keresztül a földön van, így óvakondjunk attól, hogy egy másik helyen is leföldeljük. Ha a vasmag külön földelt, akkor szintén ez a helyzet, azaz ne földeljük a szűrést. A védelemnek is kell védelem, azaz a szűrő és a pufferkondenzátor közé be kell rakni egy közös pontra földelő védő szikraközt, ami megakadályozza, hogy esetleges túlfeszültség tönkretegye bármelyik kondenzátort, vagy a graetz hidat. De feszültség szempontjából így is túl kell méretezni minden elemet. Legalább kétszeres csúcsfeszültségre, ez főleg igaz a diódahídnál. Nagyfrekvenciás szempontból így néz ki a rajz (a puffer is rövidzár természetesen, de régen rossz, ha ott is találhatóak nagyfrekvenciás komponensek):


	Egyenáramú szempontból:


	Mint látni egyenáramú szempontból szabad útja van a pufferkondenzátornak a teljes kisülésre, ha a forgó szikraköz kisütő állásban van. Ezt egy ellenállással kell megakadályozni, erről bővebben később. Végső soron a pufferkondenzátor az egész rendszer tápja, mivel az ott keletkező egyenletes egyenfeszültséggel töltjük a primerkondenzátort. Ezért ellenállásként jelöltük, a graetz árama oda folyik be, és mivel onnan ki is sül, folyamatos terhelést jelent a már egyenirányított áram számára. A hálózat felé felesleges tekercselni, vagy rakosgatni tekercset/kondenzátort, a boltokban kapható zavarszűrő egység tökéletesen ellátja a feladatot. Megfelelő áramra kell vásárolni. A leghatásosabb védelem azonban a középre földelt szűrés (ilyen van a hálózati zavarszűrőkben:

2006-2011 © Omega Labs